Célunk, hogy segítséget nyújtsunk megismerni és elsajátítani a startupok számára az ökoszisztémában elkerülhetetlen fogalmak és módszerek halóját. A Lean Startup módszertan helyes használatáról és buktatóiról szóló cikkünk után, ezúttal az első bejegyzésünkhöz, a Problem-Solution Fit kereséséhez szorosan kapcsolódva a másodlagos piackutatási jelentések fontosságáról és hozzájutási lehetőségeiről gyűjtöttük össze tapasztalatainkat.
Miért van szükség másodlagos piackutatási jelentésekre?
A piackutatás egy nagyon fontos lépés egy sikeres vállalkozás felépítésénél, mivel a kutatás során összegyűjtött adatok elemzésével a startupok jobban megérthetik célpiacukat, és az ügyfelek igényeinek megfelelően jobb döntéseket hozhatnak. A piackutatás olyan visszajelzéseket ad, amelyek segítik a vállalkozókat a termékfejlesztés során, a hibák elkerülése révén pedig időt és pénzt takaríthatnak meg. Az árképzés során is hasznos eszköz, mivel segít megbecsülni a vásárlók vásárlóerejét és fizetési hajlandóságát. Mindemellett a piackutatás a befektetők számára is bizonyítékul szolgál arra, hogy megéri befektetniük az adott startupba.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is van szükség a másodlagos piackutatási jelentésekre, ha mi magunk is képesek vagyunk felmérni startupunk jövőbeli piacát, vevőink igényeit. A saját magunk által végzett primer piackutatás előtt, azonban célszerű időt szánni a másodlagos kutatások elemzésére. De miért is?
A másodlagos piackutatás olyan adatok összegyűjtését jelenti, amelyeket mások más kutatási célokra rögzítettek és közzétettek. Általában szélesebb körű képet ad, nem a startup konkrét problémájára összpontosít, de képes hozzájárulni az átfogó piaci ismeretek kialakításához. Később fontos egy pontosabb primer piackutatás elvégzése – ami eredeti, még nem ismert és közzétett adatok gyűjtését jelenti saját kutatási célunkra fókuszálva.
A másodlagos kutatás számos előnnyel jár, például azzal, hogy kevésbé költséges, mivel az adatokat akár ingyen is meg lehet találni. Valamint, hogy ezeket az adatokat már szakemberek gyűjtötték és dolgozták fel, aminek köszönhetően egyrészt sok időt lehet megtakarítani, másrészt megbízható adatokkal tudunk dolgozni, mivel a kutatást végző cégek területük szakértői.
Milyen tényezőket lehet másodlagos piackutatással felmérni?
A kiválasztott piac jellemzőinek megértése céljából:
A helyi környezetre vonatkozó információk, pl. politikai, jogi tényezők
Emberi és egyéb erőforrások rendelkezésre állása
Információk a versenytársakról, azok árképzési, marketing- vagy akár értékesítési adatairól
A célpiac jellemzőinek megértéséhez:
Demográfiai adatok: életkor, nem, etnikai hovatartozás, jövedelem
Múltbeli és legújabb fogyasztói trendek
Szekunder kutatás jellemzői
Hogyan juthatunk másodlagos piaci jelentésekhez? Tippek és tanácsok:
A másodlagos jelentések gyűjthetők belsőleg és külsőleg egyaránt. Mivel a startupok kevesebb múltbeli adatot birtokolnak, több külső forrásra kell támaszkodniuk. Hagyományos másodlagos forrásokat az interneten találhatunk: szakmai szervezetek, versenytársak és más releváns vállalatok kiadványaiban. A Google a legjobb barátod, ez a másodlagos piaci jelentések gyűjtésére is vonatkozik. Egy kereséssel rengeteg általános információt megtudhatsz, melyek segítségével elindulhatsz a specifikusabb információk irányába. Itt aztán tényleg nem érvényes a kevesebb több elv.
Nézz az adatok mögé! Habár a talált adatok illeszkedhetnek a startupodhoz, mégsem fedik le a teljes problémát, nem elég specifikusak. Éppen ezért a talált adatokat mindig egy szélesebb perspektívában kezeld!
Kezd a piackutatást a nyilvános adatokkal! A legtöbb országban a kormány ingyenes statisztikai adatokat publikál, amikhez bárki hozzáférhet. Magyarországon kormányzati szervként a KSH – Központi Statisztikai Hivatal honlapján országos kutatásokat tesz közzé, amelyek általános képet adnak a magyar emberek szokásairól. Az EU-ban ehhez hasonló statisztikai adatokat az Eurostat weboldala nyújthat. Emellett nyilvános forrást jelenthetnek még az ipari szövetségek honlapjai, például a Startup Hungary éves felmérései, melyek szintén ingyenes elérhetők, vagy szabadalmi adatbázisok és egyetemi kutatások adatbázisai.
A következő lépésben vizsgáld meg a fizetős szolgáltatásokat is! Ilyenek például a különböző kutatóintézetek, amelyek jelentéseiket, általában nem teszik ingyenesen elérhetővé, azonban a honlapjukon lehet pár díjtalanul elérhető kiadványt is találni. Ilyen kutatócégek például: Nielsen, GfK, Gartner, Forrester. Mindemellett tradicionális módon könyvtári tagsággal, vagy akár a média követésével is szerezhetünk ingyenesen hozzáférhető adatokat, például a vállalatok honlapjáról, ahol sokszor maguk osztanak meg jelentéseket. Ha mélyebb piaci jelentésekre lenne szükséged, használj olyan oldalakat, mint például a Statista, Google Dataset Search, Our World in Data vagy a FinChat. Mivel ezek a szolgáltatók nem biztosítanak ingyenes hozzáféréseket, árazásuk pedig nem kimondottan “startup-barát”, így jó ötlet lehet, más startup alapítókkal összeállni és együtt előfizetni.
A különböző forrásokból gyűjtött piackutatási jelentésekből származó adatokat mindenképpen összehasonlítással, kombinálással elemezd a kapott eredmények teljes megértése céljából! A másodlagos kutatást ki lehet bővíteni, vagy akár meg is lehet ismételni, ha további információra van szükség. Ne felejtsük el, hogy a másodlagos piackutatás után egy saját primer kutatás elvégzése egy igazán teljeskörű felméréshez elengedhetetlen!
Mindezek mellett az egyik legfontosabb lépés a források hitelességének ellenőrzése. Ma már az interneten szinte bármi elérhető, azonban nincs rá biztosíték, hogy minden információ és adat megfelel a valóságnak. Ehhez a legegyszerűbb módszer, ha több típusú forrásból, más internetes oldalakon is tájékozódunk.
További források ingyenes piackutatási jelentések beszerzéséhez:
- Online adatbázisok és platformok: Számos online platform és weboldal kínál ingyenes jelentéseket, amelyek felhasználhatók piackutatásra. A leghitelesebbek közé tartozik például a Statista, Pew Research, ProQuest stb.
- A Trendwatching a pontos trendelőrejelzés érdekében több száz egyéni megfigyelőből álló globális hálózat által gyűjtött adatok alapján a világszerte megjelenő fogyasztói trendekről ad ki havi tájékoztatókat. Előfizetős verzió is elérhető.
- Mintel Reports – fogyasztói és piackutatási jelentések adatbázisa. Az Egyesült Királyság, az európai és a nemzetközi piacokra terjed ki.
- D&B Hoovers – brit és nemzetközi piaci, iparági és vállalati információkkal foglalkozik.
- A Gartner kifejezetten üzleti és közgazdasági tanulmányokat ad ki, iparági és értékesítési jelentései különösen hasznosak a tervezéshez.
- Másik ehhez hasonló iparági forrás lehet a McKinsey.
- Google Trends: egy-egy szóra lehet rákeresni és megmutatja, hogy az adott időszakban, országban/területen hányan kerestek rá. Ez nagyon hasznos lehet trendek ellenőrzéséhez, felkapott témakörök beazonosításánál.
- ChatGPT: nulladik lépésként kitűnő lehet, listáztathatunk vele szervezeteket, azonban vegyük figyelembe, hogy a kapott forrásokat mindig le kell ellenőriznünk.
- TÁRKI: a legjobb forrás magyarországi társadalomkutatásokhoz, pl. Háztatrás monitor, fogyasztói trendek megfigyeléséhez
PS: Ha jól jönne egy kis segítség abban, hogy a kutatási eredményeidet hatékony kommunikációvá formáld, nézd meg CMO Partner szolgáltatásunkat.
