fbpx
Lean Startup Methodology blog

Minden, ami startup – Lean Startup Methodology

Mi is a Lean Startup Methodology?  

A módszer elődje a Customer Development és a nagyvállalatoknak szóló Lean Managment ötvözete, mely már a második világháború után erőforráshiánnyal küszködő japán Toyota autógyárnak is segítséget nyújtott a termelés beindításában. A Lean Startup módszertan olyan elveket vett át, mint a veszteségek minimalizálása, folyamatos fejlődés és az aktív építkezés a fogyasztói visszajelzésekből. A metodológiát végül Eric Ries ültette át a startup ökoszisztémába, mely egy keretet ad annak, hogy miként lehet egy ötletből gyorsan és olcsón egy üzletet (startupot) létrehozni.  

A metódus alapelvei:

# bárki lehet vállalkozó: a módszertan bármely szervezetnél használható, amely bizonytalan környezetben új terméket vagy szolgálatatást nyújt vevőinek. Gondoljunk például az Amazon vagy az Apple új technológiáinak tesztelésére.
# mint minden üzletnél, úgy a startupoknál is fontos a menedzsment, a termék/szolgáltatás mellett ennek kialakítása is fontos: a startup is egy szervezet, így neki is szüksége van menedzsmentre.
# a tanulás folyamatán keresztüli validálás: a startupok alapeleme, hogy megtanulják hogyan legyen fenntartható az üzletük, ezért az ötlet egyes részeinek kísérletezése, tesztelése elengedhetetlen
# mérföldkövek felállítása és az előrehaladás mérése: az innovátorok felelősek a munkájukért és fontos, hogy ezt nyomon is kövessük 

Build, Measure, Learn -> építs, mérj, tanulj!  

A módszertan a termékfejlesztést három ciklusra bontja: a build (építés), measure (mérés) és learn (tanulás) folyamatokra, melyek kör-körösen ismétlődnek. Ezeket a ciklusokat a lehető legrövidebbre kell szabni, és minél hamarabb mérni kell, hogy a megoldás értékesnek minősül-e a vevők számára, működik-e az elképzelés vagy sem. Amennyiben nem, azonnal változtatni kell.   

Lean Startup Methodology_pictogram

1. Build: korábbi kutatásokon, teszteredményeken, kísérleteken alapuló terméktapasztalat 

2. Measure: a megcélzott vásárlók reakciója és válasza az adott termékélményre 

Split test (A/B tesztelés): különböző csoportokkal eltérő megoldásokat tesztelünk, pl. máshogy kinéző weboldalak és a visszajelzések segítségével mérjük fel a termékeket  
Funnel Analysis: megmutatja azt az útvonalat, amelyen keresztül a vevő eljut a termékhez; a “tölcsér- elemzés” célja, hogy lássuk, mely pontokon veszítjük el potenciális vásárlóinkat és kiderítsük ennek okát  
Cohort Analysis: a viselkedéselemzés egy típusa, amelyben a felhasználók egy csoportját vesszük, és a közös tulajdonságaik alapján elemezzük a használati szokásaikat, hogy jobban nyomon követhessük és megértsük a cselekedeteiket 
Net Promoter Score: márkahűség, elégedettség mérése  

3. Learn: tanulás az összegyűjtött adatokból  

Interjúk készítése a vevőkkel 
5 Whys Root Cause Analysis: a módszer során kérdéseket teszünk fel magunknak, a kérdésekre kapott válaszok pedig újabb és újabb kérdéseket és válaszokat indukálnak, melyek eljuttatnak minket az úgy nevezett “gyökérokokig”  

Miért válaszd a Lean Startup Methodology-t tradicionális módszerek helyett?  

Hogy használd a Lean Startup Methodology-t? Tippek és tanácsok  

A cél nem a kudarc elkerülése, hanem az, hogy legyen módszerünk felállni és tanulni belőle. Építsd be vállalkozásodba a tanultakat, hogy gyorsabb fejlődést érj el! Érd el, hogy a csapattársak is ugyanúgy viszonyuljanak a kísérletezéshez, mint az alapítók! A legjobb, ha eköré építed a vállalati kultúrát.  

  • Kezdetben a vállalkozóknak össze kell gyűjteni a (jövőbeli) vállalkozásukkal kapcsolatos hipotéziseiket, és egy üzleti modellbe foglalni. Ez megmutatja, hogy a startup hogyan kíván értéket teremteni.  
  • Ezt követően a modellt tesztelni kell. A hipotézisek módosíthatók és az ügyfelek visszajelzései alapján újakat is létre lehet/kell hozni. Ezután egy agilis fejlesztési folyamat során a startup létrehoz egy minimálisan életképes terméket (MVP), mely egy problémára javasolt megoldás, amellyel a tesztelési-tanulási folyamat elindítható. 

Minimum Viable Product (MVP)

Az MVP egy olyan korai verziója a terméknek/szolgáltatásnak, amely fontos tulajdonságaiban már tükrözi a tényleges terméket, ezáltal alkalmas arra, hogy tesztelésekor minél több hasznos visszajelzést kapjunk rá a fogyasztóktól. 

  • Ezt a build-measure-learn kört folytatni kell. Mindeközben fontos, hogy folyamatosan kommunikálj az vevőkkel! Ne vad találgatásokat és feltételezéseket kergess, inkább kérdezd meg őket, hogy érdekli-e őket a termék, és hajlandóak-e fizetni érte! A vevők bevonása olyan ötletekhez vezethet, amelyek egyébként nem merülnének fel – több szem, többet lát.  

Lehetséges problémák: 

– Nehézséget jelenthet kezdetben a célcsoport kiválasztása, és közülük elegendő tesztalany toborzása. 
– Nem könnyű döntéseket hozni, prioritásokat meghatározni. 
– Ha a startup működése nem támogatja a gyors iterációt, az alkalmazkodást, a Lean Startup módszer nem jól kezelhető. A szervezetnek is alkalmazkodnia kell, ugyanakkor a módszertant magát is fontos a mi startupunkhoz alakítva alkalmazni. 
– Kifejezetten forradalmi újítások esetén vannak a módszernek korlátjai: a tesztalanyok nyitottsága és hogy pontosan megértsék a terméket/szolgáltatást kiemelkedően fontos. 
– Ha az MVP nem igazán ragadja meg a vevőket, akkor előfordulhat, hogy még piacra kerülés előtt negatív érzéseket kapcsolnak hozzá, rossz hírnév alakul ki. 
– A folyamat során kapott negatív visszajelzések frusztrációt okozhatnak, elveheti a vállalkozó motivációját. Ezekből egyrészt meg kell tanulni építkezni, másrészt el kell fogadni, hogy nem fog mindenkinek tetszeni a termékünk. Az se előre vezető, hogyha udvariasságból csak pozitív véleményeket kapunk, mert vakvágányra vezethet. 
– Fontos a vevői visszajelzéseket is kétszer átgondolni: sokak, vagy csak egy ember véleménye? Érdemes megvalósítani? Nem szabad elveszni a sok apróságban! 
– A körkörös folyamat hátránya, hogy egy végeláthatatlan fejlesztési spirálba lehet kerülni, hiszen mindig van hova fejlődni, mindig lehet még több pénzt erre költeni. Meg kell találni azt a pontot, amikor a termékfejlesztés ezen kezdeti időszaka véget ér! 

Tudtad? Több sikeres startup is használja a Lean Startup Methodology-t!

A módszertannak köszönhetően 15 hónap alatt 100 000 regisztrált felhasználóból több mint 4 000 000 felhasználóra nőttek.

A 2009-ben alapított vállalat jelenleg több mint 200 millió dollárt kezel, és naponta több mint 2 millió dollárt dolgoz fel.

Elérte az 50 millió regisztrált felhasználót és a több mint 40 millió dolláros éves bevételt.

 Ha további segítségre lenne szükséged, keressetek minket bátran az  info@innomakerpartners.com e-mail-címünkön vagy közösségi oldalainkon.

1 thought on “Minden, ami startup – Lean Startup Methodology”

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top