Célunk, hogy segítséget nyújtsunk megismerni és elsajátítani a startupok számára az ökoszisztémában elkerülhetetlen fogalmak és módszerek hálóját. Ezúttal első blogposztunkban bemutatott Problem-Solution Fithez szorosan kapcsolódó Lean Startup Methodology megértésében segítünk.
Mi is a Lean Startup Methodology?
A módszer elődje a Customer Development és a nagyvállalatoknak szóló Lean Managment ötvözete, mely már a második világháború után erőforráshiánnyal küszködő japán Toyota autógyárnak is segítséget nyújtott a termelés beindításában. A Lean Startup módszertan olyan elveket vett át, mint a veszteségek minimalizálása, folyamatos fejlődés és az aktív építkezés a fogyasztói visszajelzésekből. A metodológiát végül Eric Ries ültette át a startup ökoszisztémába, mely egy keretet ad annak, hogy miként lehet egy ötletből gyorsan és olcsón egy üzletet (startupot) létrehozni.
A metódus alapelvei:
# bárki lehet vállalkozó: a módszertan bármely szervezetnél használható, amely bizonytalan környezetben új terméket vagy szolgálatatást nyújt vevőinek. Gondoljunk például az Amazon vagy az Apple új technológiáinak tesztelésére.
# mint minden üzletnél, úgy a startupoknál is fontos a menedzsment, a termék/szolgáltatás mellett ennek kialakítása is fontos: a startup is egy szervezet, így neki is szüksége van menedzsmentre.
# a tanulás folyamatán keresztüli validálás: a startupok alapeleme, hogy megtanulják hogyan legyen fenntartható az üzletük, ezért az ötlet egyes részeinek kísérletezése, tesztelése elengedhetetlen
# mérföldkövek felállítása és az előrehaladás mérése: az innovátorok felelősek a munkájukért és fontos, hogy ezt nyomon is kövessük
Build, Measure, Learn -> építs, mérj, tanulj!
A módszertan a termékfejlesztést három ciklusra bontja: a build (építés), measure (mérés) és learn (tanulás) folyamatokra, melyek kör-körösen ismétlődnek. Ezeket a ciklusokat a lehető legrövidebbre kell szabni, és minél hamarabb mérni kell, hogy a megoldás értékesnek minősül-e a vevők számára, működik-e az elképzelés vagy sem. Amennyiben nem, azonnal változtatni kell.
1. Build: korábbi kutatásokon, teszteredményeken, kísérleteken alapuló terméktapasztalat
2. Measure: a megcélzott vásárlók reakciója és válasza az adott termékélményre
3. Learn: tanulás az összegyűjtött adatokból
Miért válaszd a Lean Startup Methodology-t tradicionális módszerek helyett?
- Az ötletek üzletté (startuppá) alakítása nagyon hosszú és kaotikus lehet, azonban ez a módszer segít rendet teremteni, eszközöket biztosítani a folyamatos mérésekhez és tesztelésekhez. Egyfajta tudatos megközelítést nyújt a „csak úgy csináljuk valamit” hozzáállás helyett. Segít csökkenteni a bizonytalanságot, ami a mai startup világ egyik legnagyobb jellemzője. Felmérések szerint a startupok többsége ezen a ponton kudarcot vall, ez a módszer azonban segít csökkenteni az indulási kockázatokat, mivel biztosítja, hogy a termék megfeleljen az ügyfelek igényeinek, mire a termék a polcokra kerül, már lesznek vásárlói.
- Olcsóbb, gyorsabb termékfejlesztés és validálás: a módszer különbséget tesz aközött, hogy mi az, amit meg lehet tenni, és mi az, amit meg is kell tenni, tehát mi az, amire érdemes üzletet építeni. Erre azért van szükség, mivel az alapítók elfogultak lehetnek a saját „gyerekeikkel” kapcsolatban. Az erőforrások pazarlásának elkerülése érdekében pedig kritikusabbnak kell lenni, és olyan teszteket kell lefuttatni, amelyek objektíven értékelik az ötleteket.
- Az ügyfelek bevonása számos további előnnyel jár: növeli az elkötelezettséget, erősebb érzelmi kötődést hoz létre az vevők és a vállalat között. Ez hosszú távú kapcsolatot eredményezhet, megnövekedett márkahűséget és összességében jobb jövedelmezőségi kilátásokat biztosít.
- Annak ellenére, hogy a startupok kicsik, menedzsmentre van szükségük. Fontos, hogy ne a nagyvállalatokat másolják kisebb léptekben, hanem olyan szervezetet hozzanak létre, amely illeszkedik az adott startup ökoszisztémához (gyors változáshoz, növekedéshez) és támogatja az innovációt. Ezt tükrözi az experimentation machine szemlélet is, mely szerint a tesztelés folyamatának egy olajozott gépezetként kell működnie a startupban.
Hogy használd a Lean Startup Methodology-t? Tippek és tanácsok
A cél nem a kudarc elkerülése, hanem az, hogy legyen módszerünk felállni és tanulni belőle. Építsd be vállalkozásodba a tanultakat, hogy gyorsabb fejlődést érj el! Érd el, hogy a csapattársak is ugyanúgy viszonyuljanak a kísérletezéshez, mint az alapítók! A legjobb, ha eköré építed a vállalati kultúrát.
- Kezdetben a vállalkozóknak össze kell gyűjteni a (jövőbeli) vállalkozásukkal kapcsolatos hipotéziseiket, és egy üzleti modellbe foglalni. Ez megmutatja, hogy a startup hogyan kíván értéket teremteni.
- Ezt követően a modellt tesztelni kell. A hipotézisek módosíthatók és az ügyfelek visszajelzései alapján újakat is létre lehet/kell hozni. Ezután egy agilis fejlesztési folyamat során a startup létrehoz egy minimálisan életképes terméket (MVP), mely egy problémára javasolt megoldás, amellyel a tesztelési-tanulási folyamat elindítható.
Minimum Viable Product (MVP)
Az MVP egy olyan korai verziója a terméknek/szolgáltatásnak, amely fontos tulajdonságaiban már tükrözi a tényleges terméket, ezáltal alkalmas arra, hogy tesztelésekor minél több hasznos visszajelzést kapjunk rá a fogyasztóktól.
→ Az MVP tesztelés célja, hogy megtaláljuk a Problem-Solution Fitet. Ha ez megvan, a következő lépés a Product-Market Fit, mely már nem azt mutatja meg, hogy az általunk előállított megoldás jól oldja-e meg a problémát, hanem azt, hogy van-e valódi piaci igény a termékünkre. A PSF alkalmazásához segítséget előző blogposztunkban találsz.
- Ezt a build-measure-learn kört folytatni kell. Mindeközben fontos, hogy folyamatosan kommunikálj az vevőkkel! Ne vad találgatásokat és feltételezéseket kergess, inkább kérdezd meg őket, hogy érdekli-e őket a termék, és hajlandóak-e fizetni érte! A vevők bevonása olyan ötletekhez vezethet, amelyek egyébként nem merülnének fel – több szem, többet lát.
Lehetséges problémák:
– Nehézséget jelenthet kezdetben a célcsoport kiválasztása, és közülük elegendő tesztalany toborzása.
– Nem könnyű döntéseket hozni, prioritásokat meghatározni.
– Ha a startup működése nem támogatja a gyors iterációt, az alkalmazkodást, a Lean Startup módszer nem jól kezelhető. A szervezetnek is alkalmazkodnia kell, ugyanakkor a módszertant magát is fontos a mi startupunkhoz alakítva alkalmazni.
– Kifejezetten forradalmi újítások esetén vannak a módszernek korlátjai: a tesztalanyok nyitottsága és hogy pontosan megértsék a terméket/szolgáltatást kiemelkedően fontos.
– Ha az MVP nem igazán ragadja meg a vevőket, akkor előfordulhat, hogy még piacra kerülés előtt negatív érzéseket kapcsolnak hozzá, rossz hírnév alakul ki.
– A folyamat során kapott negatív visszajelzések frusztrációt okozhatnak, elveheti a vállalkozó motivációját. Ezekből egyrészt meg kell tanulni építkezni, másrészt el kell fogadni, hogy nem fog mindenkinek tetszeni a termékünk. Az se előre vezető, hogyha udvariasságból csak pozitív véleményeket kapunk, mert vakvágányra vezethet.
– Fontos a vevői visszajelzéseket is kétszer átgondolni: sokak, vagy csak egy ember véleménye? Érdemes megvalósítani? Nem szabad elveszni a sok apróságban!
– A körkörös folyamat hátránya, hogy egy végeláthatatlan fejlesztési spirálba lehet kerülni, hiszen mindig van hova fejlődni, mindig lehet még több pénzt erre költeni. Meg kell találni azt a pontot, amikor a termékfejlesztés ezen kezdeti időszaka véget ér!
Tudtad? Több sikeres startup is használja a Lean Startup Methodology-t!
Ha további segítségre lenne szükséged, keressetek minket bátran az info@innomakerpartners.com e-mail-címünkön vagy közösségi oldalainkon.
I have been surfing online more than three hours today, yet I never found any attention-grabbing article
like yours. It is lovely value sufficient for me.
In my opinion, iff all webmasters and bloggers made
good content material as you probably did, the internet will likely be a lot
more helpful than ever before. https://www.waste-ndc.pro/community/profile/tressa79906983/